Úgy esett, hogy a héten annyi minden történt amiről írni akartam, hogy nem nem volt időm megírni, mert annyi minden történt amiről aztán megint csak írni szerettem volna... Most pótlok kicsit de csak gyorsan, mert még csak mobilnetünk van.
Az egyik legfontosabb kalandunk az volt, hogy elmentünk az állatkertbe. Egyik nap sikerült mindannyiunknak (akik még nem járunk be dolgozni) délelőtt tízig aludni. Ennyi alvással borítékolható volt hogy a délutáni alvás elmarad, így fogtuk magunkat, és elindultunk az állatkertbe. Bebuszoztunk a belvárosba, ott megkerestük a megfelelő buszt, és elmentünk így hármasban a gyerekekkel. A buszvezető rendes volt, szólt hogy hol kell leszállnunk, különben fogalmam nem lett volna róla.
Szerencsénk volt, mert csak egyszer eredt el az eső,nem voltak sokan, és a hüllőházat is éppen felújították. Tudom hogy szerencsétlen dolog, de nem tudtam nem a budapesti állatkerthez hasonlítani. Nos ahhoz képest eléggé szegényes volt az állat és programfelhozatal. Viszont a gyerekek szempontjából így jól jött ki, nem stimulálódtak túl fél óra után. Egy hang nélkül sétálták végig a hegyoldalban lévő állatkertet. Legnagyobb kedvenc a varacskos disznó volt, akit valamiért nagyon viccesnek találtak. Rögtön utána jött az "efájá"(=elefánt), azt kétszer is meg kellett nézni. A tigrisek és az oroszlánok pedig a "wow Mama, nézd mekkora" kategóriába estek. Sajnos állatsimogató nem volt, pedig azt nagyon várták.
Cserébe voltak állatszobrok, amitől valamiért elkezdtek félni. Azóta minden nap elmondják, hogy volt "bajai pók szoboj"(=barlangi pók szobor), ami "fémetes". De aztán Lili hozzáteszi hogy ő felült a krokodilra, mert az "semmi, az szoboj". Este 6 és 7 között értünk haza hulla fáradtan, mindhárman csak pislogtunk ki a fejünkből. azért nem gondoltam hogy így hármasban ilyen lazán lenyomjuk az állatkertet, de örüök hogy elmentünk.
Egy másik nap meg elindultunk parkozni, amikor megláttuk, hogy az út mellett a parkban több helyen is mesefigurák vannak kinyomtatva és kifüggesztve. Nem tudtuk mire vélni a dolgot, követtük őket. Nagyon gyorsan lehet így haladni, kérvényeznem kéne hogy állandósítsák ezt a programot. Végül megtaláltuk a programot, ami a kedvenc játszóterük mellett volt. Egy hatalmas sátorban lehetett mindenféle jópofa kézműves dolgot csinálni. Vágni, ragasztani, fejdíszt készíteni, festeni, kitűzőt csinálni, sütit díszíteni. Először nem akartak bemenni, de végül annyira megtetszett nekik a dolog, hogy ott töltöttük még az ebédidőt is.
Voltak még esős napok is, amikor nem nagyon mentünk ki, maximum ide a hátsó "udvarba" buborékot fújni. Ilyenkor előkerült a papír, ollór, ragasztó és alkottunk. Na meg kipróbáltuk a hűtős sütitésztát amit csak nyújtani kell- ezen a ponton rádöbbentem hogy még nincsen itt a sodrófám, de a citromleves üveggel megoldottam a dolgot.
Máskor meg annyira jó idő volt, hogy elmerészkedtünk a folyón túlra is, ami már igazán szép kis séta. Találtunk egy sokadik szuper játszóteret amit azonnal fel is avattak a kiskorúak Ha így folytatják, nem veszünk babakocsit az oviba járáshoz, mert eszméletlen távokat tudnak megtenni úgy hogy láthatóan meg sem kottyan nekik.
És végül a hét zárásaként kaptam egy sms-t, hogy hétfőn délután érkeznek a dobozaink ha nekünk is megfelel az időpont. Akartam írni nekik hogy igen, szuper lesz, de nem lehet válaszolni az sms-re. Szóval azt hiszem nem opció az hogy nem felel meg :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése