2016. augusztus 28., vasárnap

Augusztus 28: Bíp-bíp-bíp

Kb egy hete elkezdett lemerülni az elem a szomszéd tűzjelzőjében. Bíp-bíp-bíp. Mint amikor a hatodikon laksz és valahol az utcában tolat egy autó. Pár percig teljesen oké, elveszik a nappali zajok között. A probléma ott kezdődött, hogy a szomszéd nem volt otthon. Az elvben merülő elem meg csak bípeltette azt a nyomorult tűzjelzőt egész hétvégén. Hétfőn aztán éppen elmenőben voltunk itthonról amikor láttam hogy hazaért a szomszéd csaj, és szóltam neki (ha esetleg nem hallaná), hogy legyen szives kicserélni, mert egész hétvégén ezt hallgattuk, és veszélyes dolog ha nincs a lakásban működő tűzjelző. Oké, oké, mondta ő. Aznapra el is hallgatott a szörnyeteg.


Másnap délelőtt, gyanítom azután, hogy elment otthonról a szomszéd, újra kezdődött. Felvetődik a kérdés, miért nem szóltunk érte. Először is, a szomszéd nem volt otthon, ha otthon lett volna nyilván nem hagyja csipogni. Közben kiderítettük, hogy az önkormányzatnál be lehet jelenteni a zajt, de akkor jó eséllyel ráverik a tulajra a kiszállás, stb költségét (már ha van joguk bemenni a lakásba, ez nem volt világos). Mi meg arra gondoltunk hogy hát mégiscsak most költöztünk ide, nem kéne rögtön azzal kezdeni, hogy magunkra haragítjuk a szomszédot. Aki lehet hogy éppen nyaral, mert nem láttuk egész héten. Na meg napközben ANNYIRA tényleg nem zavar, ez inkább csak összeadódik az órák-napok alatt. Aludni tudunk tőle. Este viszont ezzel fekszünk, reggel ezzel kelünk. Most már több mint egy hete. 

Poénkodtunk azzal is, hogy hívjuk a tűzoltókat, de nyilván nem csináltuk meg. Viszont nem mindenki gondolt a tűzoltók drága idejére akkor, amikor hajnali 5-kor kihívta őket. (Gyanítom nem a másik szomszéd). Mi arra ébredtünk hogy nínózik egyet egy sziréna az ablak alatt, és villog a kék fény. Mindketten azonnal vigyázzba álltunk az ágyban, a tüzes élményeink óta az ilyesmitől azonnal az egekben van a vérnyomásunk. Lementünk, és beszéltünk a tűzoltókkal. Elmondtuk mi volt eddig, és igazából nem tudjuk hol van a tulaj és mikor jön vissza. Megköszönték, mi feljöttünk, és nem sokkal később azt láttuk hogy elmennek. A bípelés meg maradt. Gondolom nincs joguk bemenni a lakásba, ha nincs tűz. 

Kedden viszont felhívom az önkormányzatot (hétfő itt szünet), mert már tele a hócipőm. De hogy velünk mindig történnie kell valaminek...

1 megjegyzés:

  1. Anyam...en az ilyen zajt 2 napig se birnam. Remelem sikerult megszuntettetni!

    VálaszTörlés