Van nekem egy különleges barátnőm. Életünkben összesen egyszer találkoztunk, azt is jó sok éve, és akkor is csak pár órára. De nem ez a lényeg, mert ennek ellenére napi kapcsolatban vagyunk Ypszivel. Mindent, de tényleg mindent megbeszélük, és időnként annyira egy húron pendülünk, hogy már felmerült annak a lehetősége is, hogy csak hallucináljuk egymást, mert ilyen tuti nem létezik.Sokat köszönhetek neki, és azt mondja sokat köszönhet nekem. Most pedig, hogy közvetlen járatunk van a lakhelyeink között, eljött meglátogatni minket. :)
Mi hoztuk a formánkat, mert nagyjából ahogy megérkezett Dani belázasodott, és 3 napon át tartó 39.5-t produkált. A jó az volt benne, hogy ezen kívül más baja nem volt, így azért nem kellett vele orvoshoz/ügyeletre rohangálni. Viszont így viszonylag keveset mozdultunk ki, na de majd legközelebb. Hihetetlen mennyivel nyitottabbak a gyerekek mint mondjuk pár hónapja. Azonnal befogadták Ypszit is, és elnevezték Sziszinek. Nem tudom hogy ebben az ajándék csacsiknak mekkora szerepe volt, de talán nem sok. :D
A cicák se szégyenlősködtek jobban a szokásosnál, bár Mandy azért nézett egy csúnyát amikor Ypszi csak úgy csuklóból a nevén szólította (kár hogy nem fotóztam le azt az arcot). Azért estére megenyhült, és nagy kegyesen hagyta hogy agyon simogassuk, és nagy duzzogva beszállt a játékba mikor Félix Ypszi pulcsijának a madzagjára vadászott.
Ypszi is jól bírta a gyűrődést, kitartóan olvasott, rajzolt, csacsizott velük, én meg hálából beavattam a muffinsütés rejtelmeibe. Szerintem azonnal muffinfüggő lett, hiába ez egy ilyen szer, elég egy kóstolás és életed végéig muffinrajongó leszel. (De csak ha a megfelelő muffint kóstolod).
Rengeteget röhögtünk, befejeztünk egy csomó korábban félbehagyott mondatot, még egy kis Gilmore Girlst is néztünk. Túl gyorsan ment el ez a 3 nap is...
fú, hát ez tényleg különleges! és tök jó :) éljen az internet! meg a muffin :D
VálaszTörlés