Szeptember 30: 29 és fél hónap, csak úgy, a kis művészekről

Vasárnap Magyarországra utazunk 2 hétre, gondoltam írok egy kicsit a gyerekekről, mert ott úgysem lesz időm, ami meg történik velünk az úgyis több bejegyzést is kitesz majd, szóval helyzetjelentek. 

Lili rákapott a festegetésre. Ha leül, akár egy órát is elvan azzal hogy fest, bár a víz-festék-papír háromszögben még időnként random váltogatja hogy mi jön mi után, de ki vagyok én hogy megzavarjam a művésznőt. Rájött arra is, hogy a kezére is tud festeni, azzal megint csak végtelen hosszan el tud játszani. Van amikor Dani is csatlakozik hozzá az alkotásban, és van amikor 5 perc alatt képesek összefesteni a kezüket, a hajukat, és a ruhájukat, de ugye az az én hibám, amiért nem figyeltem és elolvastam valamit.

Alkot

Alkotnak

Lebuktak. Dani keze könyékig piros. És a hajuk is festékes :D

"Adj egy ötöst tesó! " - a művészek munka után

Szeretnek matricázni is. Most már a sima papírra ragasztgatás nem is olyan izgalmas, úgyhogy figyelni kell rájuk, mert ha hagynám a könyveiket is összemaricáznák. Ehelyett inkább azt találtam ki, hogy rajzolok nekik egyszerű rajzokat, olyanokat amikben sok karika, szivecske van, és oda ragaszthatják a megfelelő alakú matricát a megfelelő helyre. Imádják.

Továbbra is heti 5x fél napot vannak a bölcsiben, és most már van kis bölcsis köténykéjük/előkéjük is, amit itt minden gyerek hord, hogy megvédjék a ruhájukat. Ilyen iskolaköpeny szerű, csak cukibb, és teljesen egyforma mindenkinek aki egy bölcsibe jár. Na az is egy harc volt az elején, mert Dani semmiképpen nem volt hajlandó felvenni. Azóta a bölcsiben ráadják, és akkor már nincs gond vele, szóval a  cirkusz csak nekünk szól. 

A lázadó

Köténykések és a macik együtt ebédelnek

Amúgy meg nagyon jó fej kis kölykök lettek. Őszintén élvezem a velük töltött idő nagy részét, mert kezdenek igazi társaság lenni. A sors fintora, hogy viszont egyre kevesebbszer van szükségük rám. De nem baj, szeretem nézni ahogy játszanak, szórakoztatják egymást. Birkóznak, megbeszélnek, viccelődnek, piszkálódnak, és csak úgy zeng a ház a gurgulázó kacagástól. Főleg este pörögnek be, takarodó után. Rettenetesen jól érzik magukat, kiolvassák a könyeiket, bohóckodnak, kacarásznak. Egyik este kitalálták hogy ők inkább  a padlón alszanak. Le is cuccoltak a földre, alvópléd, maci, minden kellék, és ott csendben sugdolóztak és nevetgéltek amikor bementem. Az ember próbál azért komoly maradni. :)

Alvásidő - nappal

Alvásidő - este

De egyébként is, nagyon jól eljátszanak egymással, és egymás mellett is. Persze veszekedésből sincs hiány, de ez szerintem elkerülhetetlen. Ha viszont valamelyikük sír, akkor a másik azonnal rohan és hozza neki a macit, plédet, és még egy csomó random játékot. Plusz simogatják egymás fejét, úgy vigasztalnak. 

A cicákkal is szépen bánnak, olyannyira hogy kaptam már rajta Mandyt hogy jött dörgölőzni Danihoz, aztán lefeküdt neki hogy simogassa. Már Félix sem mindig szalad el előlük, csak ha nagyon nyomulnak a simogatással. Azt hiszem egy szavam sem lehet. :)