Gyönyörű nyarunk van. Egyrészt szokatlanul meleg, másrészt szokatlanul száraz. Olyannyira nem esett az eső az utóbbi hetekben, hogy locsolási tilalmat rendeltek el. Ennek ellenére nem mertem lefoglalni sátorozós kemping helyet a nyaralásra, mert mégis csak Észak Írországban élünk - és milyen jól tettem! Indulás előtti nap nekiállt szakadni az eső, és esőt mondtak egész hétre. Ennek ellenére természetesen elindultunk, bízva az északír idő változatosságában, és nagyon jól tettük. Végül sikerült úgy kimaxolnunk a hetet, hogy mindent láttunk amit akartunk, és még csak meg sem áztunk.
Az odaút - Galgorm kastély, tündérerdő
A szállásunkat csak délután lehetett elfoglalni, de tisztában voltam vele, hogy a gyerekek már reggel 8-kor indulni akarnak majd. Az út bő egy óra, szóval ki kellett tölteni valamivel a köztes időt. Szerencsére útba esett a Ballymena melletti Galgorm kastély, és tündérerdő, lefoglaltam hát oda egy időpontot. Amikor elindultunk még esett az eső, de olyan szerencsénk volt, hogy mire megérkeztünk szépen elállt, és még a nap is kisütött- minden adott volt egy jó kis erdei sétához. Kaptunk egy kis füzetet a kiindulóponton, amiben a kis erdei útvonal minden állomása szerepelt. Minden ellenőrzőpontotn voltak versikék, kis találós kérdések, feladatok, amik a tündérekhez kapcsolódtak. Az elején sikerült egy kicsit elkavarodnunk, de így legalább megnéztük a kastély melletti golfpályákat is.
Az úton minden a tündérkékről szólt. Kis tündérházikók minden állomáson, a fákon időnként varázslatosan nagy katicabogarak, lepkék. Nem volt két egyforma házikó, megkockáztatom hogy két egyforma ajtó sem a sok száz tündérházon. A gyerekeknek a legnagyobb élményt az jelentette, hogy belefutottunk a cumitündér (alias Binkymanó) házába is, ami körül az ágakon természetesen cumik lógtak. Teljesen ledöbbentek, mint akik eddig nem is igazán hitték el hogy a cumitündér létezik, és most itt volt életnagyságban a bizonyíték :) Azon mondjuk kicsit felháborodtak, hogy a saját cumijukat nem találták a fán :D
A másik legizgalmasabb momentum a trollok voltak, akikről igazából csak olvastunk az út melletti táblákon. Azoktól egy kicsit meg is ijedtek a gyerekek, már a gondolattól is, pedig fel sem olvastunk nekik az összes szöveget, mert abban helyenként gyerekevő trollokról is szó volt. Úgy gondoltuk félnek eléggé, ne tetézzük.
| A kedvenc feliratom. A tündéreknek is van humorérzékük. És látták a Taken c. filmet. :) |
2 órát lazán elsétálgattunk az erdőben, őszintén mondom, még nekünk felnőtteknek is nagyon élvezetes volt. A túra végén visszaértünk a kastélyhoz, ahonnan visszasétáltunk a kiindulópontra, és neki is állt esni az eső. Egy gyors piknik után folytattuk utunkat a kempingbe.
Glamping
Ahogy azt fentebb írtam, sátorhelyet egyszerűen nem mertem lefoglalni a változékony időjárás miatt. Volt viszont egy alternatíva, az ún. glamping, ami nagyon népszerű errefelé. Gyakorlatilag kis faházikókat lehet kibérelni, amik egy nagy sátornak felelnek meg méretben. Annyi a különbség, hogy fűthetőek, van bennük egy kicsike hűtő és természetesen a vízforraló, mert a tea az annyira alap, mint a levegő. Egy nagyon kellemes kis helyet találtam, egy folyó mellett. Volt egy szuper vizes blokk fürdővel, WC-vel, mosodával, olyan közel a szállásunkhoz, hogy a második naptól a gyerekek önállóan közlekedtek oda-vissza. Még ennél is közelebb volt egy kis játszótér, ami szintén nagyon kellemes volt. Simán kiengedtük a gyerekeket játszani, úgy hogy mi készülődtünk, reggelit csináltunk (volt hogy pizsiben játszótereztek :D ). Ezt a gyerekek nagyon-nagyon élvezték, roppant büszkék voltak magukra hogy ők milyen önállóak.
Az egyetlen negatívum amit el tudok mondani a helyről, az a sok darázs. Sajnos annyi volt, hogy nem tudtunk tőlük a szabadban enni. Sőt, a házikónkba is rendszeresen bejöttek, ahol én tárt papuccsal fogadtam őket. Dani meg is jegyezte: Mama ezek a darazsak ide jönnek meghalni.
| Készül az ebéd |
| Házikó mögött a játszótér, mögötte a WC/fürdő |
Nem vittünk magunkkal a telefonokon kívül semmi elektronikát, és amúgy is egy légtérben voltunk a gyerekekkel, így esténként mi is korán feküdtünk, aludtunk. Behoztunk valamennyit az elmaradt alvásokból. Az ágyak egyébként meglepően kényelmesek voltak. Takarót, párnát nekünk kellett vinni. Tíz percnyire voltunk egy tescotol, ott be tudtunk vásárolni, és a ház előtt meg tudtuk sütni-főzni amit szerettünk volna. A sátorban alvásnál egy jóval kényelmesebb módja volt ez a kempingezésnek, úgy, hogy közben megmaradt a kempingezős életérzés. Innen indultunk el aztán reggelente kisebb-nagyobb kirándulásokra, az északi partra. Azokról majd a következő posztokban fogok mesélni. :)
De jo! :)))
VálaszTörlés